ÚJABB STÍLUSKRITIKAI ÉSZREVÉTELEK A SZENT 
KORONA ABRONCSKÉPEIN

Az egyik sarkalatos kérdés, amiben élesen elválik az akadémiai és az alternatív koronakutatás álláspontja, az a hátsó koronarész képeinek viszonya az abroncs többi zománcképéhez és a Korona egészéhez. Az Akadémia által támogatott nézet azt vallja, hogy a Dukasz-, a Konstantin- és a Geobitzasz-kép szerves része a többi abroncskép csoportjának. A jobbára alternatív jelzővel illetett szemlélet ezzel szemben érvek hosszú sorával támogatja azt az állítást, hogy a három uralkodókép később került a Szent Koronára, eredetileg nem oda szánták őket...

    

A KORONALÁDA TITKA

Egy különleges Szent Korona-ábrázolás elemzése

A koronázási láda és története

A Magyar Nemzeti Múzeum, a megszámlálhatatlan nemzeti kincs mellett őriz egy nem mindennapi vasládát is. Azt a ládát, amiben a XVII. századtól 1938-ig a koronázási ékszereket őrizték. Jó állapotban vészelte át az évszázadokat, bár a fedele erősen hullámos, ami talán illetéktelen kezek és szerszámok valamikori feszegetéséről árulkodik. Oldalai többszörösen szegecselt vaspántokkal vannak erősítve, erős zárak védték tartalmát és pántokon átfűzött, viasszal lepecsételt zsinórok biztosították a benne elhelyezett klenódiumok érintetlenségét.

    A láda elülső oldalán egy, a mai államcímerhez hasonló címer látszik, azzal a különbséggel, hogy a pajzs alakja a Kossuth-címeréhez hasonlóan, oldalán befelé ívelt, felső sarkai ferdén lecsapottak. A pajzs négy részre oszlik, az árpádsáv és a kettős kereszt kétszer szerepel benne. A Szent Korona ábrázolása néhány apróbb részlettől eltekintve realisztikus. A vaslap, amire felfesették, szegecsekkel lett a helyére erősítve. Mivel az ábrázolás a frontális oldal bal felén helyezkedik el, első látására is szemet szúr, hogy valami hasonlónak a jobb oldalon is lennie kellett. És való igaz, azon a területen is hasonló szegecslyukakat láthatunk, mint amiket a címerlap felerősítése érdekében fúrtak.

    Hogy milyen ábra lehetett ott, arról szerencsére nem kell találgatásokba bocsájtkoznunk, mert a ládáról a mai, modern, színes felvételek mellett régebbi dokumentumok is hozzáférhetőek.

VILLARD DE HONNECOURT ÉS A SZENT KORONA

Villard de Honnecourt vázlatkönyve mindig érdekelt. Ahogy lapozgattam az elektronikus változatot, feltűnt, hogy néhány rajzi elem kísértetiesen hasonló a Szent Korona apostolképeihez.
A mester a 13. században élt Franciaországban és ami nagyon fontos, járt Magyarországon, ahogy ezt rajzkönyvében többször megemlíti.
„... Magyarország földjére küldtek.” – így fogalmaz egy helyen.

A SZENT KORONA APOSTOLKÉPEINEK PÁRHUZAMAI

A SZENT KORONA APOSTOLKÉPEINEK PÁRHUZAMAI

Ha az ember a Szent Korona-kutatás szerteágazó, ingoványos, de annál izgalmasabb területére merészkedik, előbb-utóbb eljut egy alapvető kérdéshez; vannak-e a Korona egészének, vagy bizonyos elemeinek művészettörténeti, ötvösművészeti párhuzamai? Mert bármennyire is egyedi, különleges és titokzatos a magyarságnak e mindennél becsesebb kincse, mégiscsak egy bizonyos korban, a kor technikai színvonalán, eszközeivel, az uralkodó képalkotó kultúra és mindenek előtt vallásos szellemiségében készült. A készítők bár egyedi alkotásra törekedtek, nem függetleníthetők saját koruktól, annak művészettörténeti irányzataitól, alapvető motívumkincsétől.

A MAI BUDAPEST TERÜLETÉNEK KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEI ÉS AZ ÉVKÖR ÜNNEPEINEK KAPCSOLATA

Amikor még nem létezett Budapest, Buda és Pest városa környékén számos kisebb-nagyobb település volt található. A falvak elnevezései sok esetben szentek nevéből álltak, vagy  egyéb liturgikus ünnepre utaltak. Nyilván a község templomának védőszentjéből alakultak ki.

Ahogy az alábbi rajzon látható, az ilyen települések hozzávetőleg körök mentén rendeződnek, és úgy helyezkednek el, ahogy az évkörön a hozzájuk tartozó szentek ünnepei. Vagyis ezek hatalmas térbeli évkörök (naptárkörök), ahol maguk a települések jelölik meg a névadó szent ünnepnapját.

Ami még különlegesebbé teszi a budapesti naptárkört, hogy mindjárt egy kettős rendszerről beszélhetünk, ahol egy külső és egy belső (ellentétes irányú) évkör alkot egységet. A belső körben, az átfolyó Duna szalagja megfelel a Tejút helyzetének.

Tizenkét település, melyek neveik, naptári ünnepük és búcsújuk szerint időrendben helyezkednek el egy évkör mentén! Vajon véletlen?

Jelenleg 5-re emelkedett az országban található naptárkörök száma. Ezekről bővebben a készülő könyvemben lesz szó.

TISZTELT OLVASÓK!

A bejegyzések dátumaiból látszik, hogy régen nem történt semmi újdonság. A blog nem szűnt meg, csak átmenetileg szünetel, mert minden erőmmel szakrális földrajzi könyvemen dolgozom. A kötet nemcsak a Pilist, hanem Hazánk több tájegységét érinteni fogja, döbbenetes párhuzamokkal.

Scheffer Miklós

EGY REJETT SZAKRÁLIS FÖLDRAJZI UTALÁS A JELENÉSEK KÖNYVÉBEN

A Jelenések Könyve önmagában is talányos olvasmány. Szakemberek tették rá életüket a vizsgálatára, könyvek, tanulmányok sora próbálja magyarázni a benne leírt látomásokat. Akár hívőként, akár kutatóként közeledünk hozzá, semmiképpen sem hagyja közömbösen az emert.

A NAGYMAROSI PINCELABIRINTUS TITKA

Szerte az országban találkozhatunk középkori eredetű pincerendszerekkel. Talán a legismertebbek a budavári, mely több kilométernyi járatrendszerével keresztül kasul behálózza a várhegyet. Az utóbbi évtizedben került a figyelem középpontjába Pilisszántó község a maga rejtélyes leleteivel, az ún. keresztes kővel és a régi temetőben talált középkori templomfalaival. Árva Vince, néhai pálos szerzetes és vele együtt sokan meggyőződéssel vallják, hogy e község mellől ered a pálos rend, itt volt az első szerzeteseknek otthont adó hármas barlang és a Szent Keresztről elnevezett anyakolostor. Szőnyi József volt polgármester beszámolója szerint a falu alatt igen kiterjedt, szövevényes téglaboltozatos alagúthálózat húzódik, melynek egyes járatait már a középkorban betömték.

Erről bővebben itt olvashat.

Az előzőekhez hasonló, nagyon különleges, de kevésbé ismert pincerendszer található Nagymaros utcái és házai alatt.

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉS A CSILLAGOS ÉG PÁRHUZAMAI

Szakrális földrajzzal foglalkozó kutatók, érdeklődők számára egyre élesebben rajzolódik ki az a tény, hogy a történelmi Magyarország határait – más országokkal ellentétben – nem hatalmi önkény, vagy politikai paktumok, hanem az Univerzumban más vonatkozásban is tetten érhető szent rendezőelv szülte. Nincs több, vagy legalábbis igen ritka az a fajta természetesen zárt földrajzi egység, mely ilyen egyértelmű határokkal lenne körülölelve.

Ha jobban szemügyre vesszük a Kárpátok gyűrűjét, azt is észrevesszük, hogy a hegyvonulatokra kettős körrendszer írható. A nagyobb kör többek közt az északi, Erdős Kárpátok, a Keleti Beszkidek, Biharerdő hegyei, a Bánság, Szlavónia és az Alpokalja területén fut keresztül. A kisebb kör önálló ugyan, de a naggyal szerves egységet alkotva az Erdélyi-medencét veszi körbe.

E körök többek, mint egyszerű szerkesztési vonalak, de hogy mit jelölnek, azt egy másik földrajzi jelenségen keresztül érthetjük meg könnyen.

ÚJABB SZAKRÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK A PILISBEN 

Bár a Pilis Naptárkörének felfedezése két és fél évvel ezelőtt történt, mind a mai napig szolgál meglepetésszerű összefüggésekkel, melyek következetesen támogatják az akkor kidolgozott elméletet. 

(Az alapvetések itt olvashatók: http://koronaespilis.uw.hu/)

A honlap anyagának megírása óta tengernyi új adat keletkezett, ezek nagy része egyelőre csak jegyzetlapokon létezik, csak a készülő könyvben állnak össze egységes kerek egésszé. Ezúttal egy kis ízelítőt nyújtanék az  új észrevételekből.

A VÁLLUSI MÁRIA-SZOBOR

A napokban meglátogattam az uzsaszentléleki pálos kolostor romjait. Mivel a rom az uzsai kőbánya területén fekszik, a belépés csak engedéllyel történhet. A nagyon készséges és segítőkész úr, aki a bányaigazgatóság részéről felkalauzolt a területre, mesélt egy érdekes történetet.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK A SZENT KORONA HIÁNYZÓ KÉPEIHEZ

A Szent Korona hiányzó képeivel foglalkozó előző bejegyzés kapcsán többen megjegyezték, hogy Révay a Szent Korona leírásakor a Szűzanyán kívül keresztény királyokról és császárokról is említést tesz, sőt Konstantin bizánci császárt is megemlíti, így nem lenne helytálló más alakokat, így például szenteket a helyükre képzelni. A felvetés megkerülhetetlen, így mindenképpen foglalkozni kell vele.

 FELTEVÉS A SZENT KORONA HIÁNYZÓ KÉPEIRŐL

Időről időre élénk vita zajlik a Szent Korona abroncsán látható világi uralkodóképek eredetének, koronára kerülésének kérdéséről. Annak ellenére, hogy az akadémiai álláspont a többi zománclemezzel szerves egységben, eredeti részekként kezeli őket, több, a hivatalos dogmákat nem követő kutató is határozottan elutasítja ezt.

A mai képrend

A legmegalapozottabb érvek Dukász Mihály bizánci császár portréjának utólagos felszerelése mellett szólnak. Hogy a Dukász-lemez nem tartozott a koronához, azt elsősorban barbár módon való felerősítése mutatja. Mivel nagyobb mint az eredeti képet rögzítő foglalat, kénytelenek voltak egyszerűen rászegecselni. Méretéből adódóan minden irányban túlnyúlik a képdobozon, így az abroncson körbefutó felső gyöngysor is az útjába esett. Hogy a rögzítés többé-kevésbé mégis biztos legyen, néhány gyöngyöt el kellett távolítani a helyéről.

Középen Dukasz, tőle balra KON, jobbra GEOBITZ

Bármely szemlélő, mindenfajta tudományos előképzettség nélkül, pusztán a józan eszétől vezérelve beláthatja, hogy semmiképpen nem lehetett része az eredeti képrendnek, mégis történészeink makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a Dukasz-képből vezessék le a Szent Korona datálását, hogy elválasszák Szent István király személyétől.

ÉSZREVÉTELEK A SZENT KORONA FELSŐ PANTOKRATOR LEMEZÉNEK ÁTFÚRÁSÁHOZ

A magyar Szent Korona kutatásának egyik sarkalatos vitatémája a keresztpántok metszéspontjában látható, közkeletűen felső Pantokratornak nevezett zománckép átfúrásának kérdése. A fősodratú, és a tulajdonképpen hivatalosnak tekintett álláspont szerint a képet – mint ahogy a keresztpántokat egyáltalán – eredetileg nem a Koronához készítették, azon csak másodlagos felhasználás által nyert elhelyezést. Ebből következőleg a Pantokrator-képre erősített kereszt felszerelése miatt a lemezt „durván” (ez a szó szinte kötelező tartozéka az ilyen ismertetőknek) át kellett fúrni. Ezzel a kijelentéssel – mint ahogy más hasonlókkal is – kimondva-kimondatlanul, Magyarország évszázadokon keresztül a legmagasabb fokon tisztelt nemzeti relikviájának, a magyar történeti alkotmány tanúsága szerint mindenek felett álló szakrális hatalom birtokosának dilettáns módon való, a kapkodó nemtörődömség szellemét idéző kialakítását sugallja.

A Korona egységes rendszerét hangsúlyozó, manapság „alternatív”-nak nevezett kutatók mégis máshogy gondolják. Bár a kérdés van annyira összetett, hogy tulajdonképpen nem szabadna tárgyalni, csak a Korona egészének keletkezéséről alkotott olyan elméletek fényében, amelyek az akadémikus irányultsággal ellentétben a problémákat nem kikerülik, elkendőzik, hanem felvetik és megpróbálják magyarázni, mégis most csak a felső Pantokrator lemezt önmagában tárgyalva, az átfúrás körülményének vizsgálatán keresztül kísérlek meg a „durva” és nemtörődöm módon való rongálás elméletének ellentmondó érveket felsorakoztatni.

ÉLETNEK KORONÁJA

A Szent Korona képrendjének összefüggései Szent István Intelmeivel

Vitán felül álló tény, hogy Szent István király intelmei Imre herceghez korabeli és hiteles mű. Hogy csak egy konkrét példát említsünk a magyar hivatalos történelemkutatásból, maga Györffy György egyenesen így fogalmaz: „A kétségtelen hitelű törvényekkel együtt való áthagyományozás és az a körülmény, hogy a Nagylegenda írója István király személyes művének mondta 1080-ban, amikor még éltek az 1020-as évek szemtanúi, komoly súllyal esik latba amellett, hogy az Intelmek összeállítását István királynak tulajdonítsuk.” Márpedig ha ez így van, e tény kellő alapot szolgáltat ahhoz, hogy tágabb összefüggések körébe ágyazzuk. Nevezetesen az Intelmek mondanivalóján és szerkezeti felépítésén keresztül megkíséreljük bizonyítani a Szent Korona István királyhoz való kötődését. 

MEGSZÓLAL A SZENT KORONA

Üzenetkeresés a koronaszentek neveinek elemzése által

Mint már oly sokan, sokszor megtették különböző könyvek, tanulmányok, cikkek hasábjain, ebben a rövid írásban én is a Szent Korona üzeneteinek kiolvasására teszek kísérletet.

Valahányszor koronánk csodálatosan kidolgozott szent alakjainak zománclemezeit szemlélem, az az érzés fog el, hogy a képek és felirataik valami nagyon fontos és komplex üzenetet akarnak intenzíven tolmácsolni. Ezt úgy értem, hogy a legkevés­bé sem elhanyagolható szimbolikus jelentésré­te­geken túl, konkrét szö­vegesen kiolvasható tar­talmat sej­tek a képekbe és fel­irataikba zárva. Ezúttal egyszerű és magától értetődő módszerként, a szentek neve­inek jelentéstartalmán keresztül igyek­szem az üzenethez hozzáférni.

A NAGYMAROSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM TÁJOLÁSÁNAK LEHETSÉGES MAGYARÁZATA

A középkori templomok művészettörténeti leírásai általában azzal kezdődnek, hogy „a templom keletelt”, vagyis hossztengelye kelet-nyugati irányú, a szentély az épület keleti végében található. 

A keletelés (idegen szóval orientálás) nem keresztény találmány. Az újkőkori kultúrák, az ókori mediterráneum vagy a távolkeleti térség vallásai számára egyaránt fontos volt, hogy a szakrális építményeiket kelet felé állítsák. Folytatva, de átlényegítve az ősi hagyományt, már a legkorábbi keresztény iratok is említik a kelet felé való imádkozás fontosságát. A felkelő Nap első sugarai felé fordulás az összegyűlt hívők számára felidézi Krisztus szavait: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12) A templomok keletelésének szabályát igen korán, a 325-ös niceai zsinaton írásba foglalták.

Mi sem természetesebb, hogy Magyarország középkori templomai is e szellemben épülnek. Ám a keletelés szimbolikája a keresztény liturgiában többlettartalmat, rejtett üzenetet nyer, amit csak némi csillagászati ismeret segítségével tudunk megfejteni.

ARANYBA ÍRT EVANGÉLIUM

A Szent Korona János apostol-feliratának titka

Koronánk sok titkot őriz. Készítésének helyét és idejét csupán találgatni tudjuk, a számos sérülés, javítás, tudatos átalakítás körülményének, okának pusztán töredékéről rendelkezünk többé kevésbé biztos ismeretekkel. De ugyan­így homályos, vagy csak részben megfejtett kérdés nemzeti ereklyénk üzenete. Márpedig van üzenete. Ezt egyértelműen mutatja az a különle­ges képi program, amit készítői a világon egyedülálló módon 19, isteni, angyali és szent személyeket ábrázoló, bravúros technikai kivitelezésű rekeszzománc képben  valósítottak meg.  Az ab­roncs képeire stíluskritikai alapon még ismerünk párhuzamokat, de a keresztpántok nyolc apostol-lemeze annyira egyedi, hogy sehol a világon hasonlókról nem tudunk.