A NAGYMAROSI PINCELABIRINTUS TITKA
Szerte az országban találkozhatunk középkori eredetű
pincerendszerekkel. Talán a legismertebbek a budavári, mely több kilométernyi
járatrendszerével keresztül kasul behálózza a várhegyet. Az utóbbi évtizedben
került a figyelem középpontjába Pilisszántó község a maga rejtélyes leleteivel,
az ún. keresztes kővel és a régi temetőben talált középkori templomfalaival. Árva
Vince, néhai pálos szerzetes és vele együtt sokan meggyőződéssel vallják, hogy e
község mellől ered a pálos rend, itt volt az első szerzeteseknek otthont adó
hármas barlang és a Szent Keresztről elnevezett anyakolostor. Szőnyi József
volt polgármester beszámolója szerint a falu alatt igen kiterjedt, szövevényes
téglaboltozatos alagúthálózat húzódik, melynek egyes járatait már a középkorban
betömték.
Erről bővebben itt olvashat.
Az előzőekhez hasonló, nagyon különleges, de kevésbé ismert
pincerendszer található Nagymaros utcái és házai alatt.
A középkori státuszának
megfelelően, jelenleg is városi ranggal
bíró településen a 60-as, 70-es évektől kezdve állandó beomlások, a házfalak
repedezése és süllyedése irányította a figyelmet a földalatti titkokra. Ekkor
derült ki, hogy a felszín alatt középkori eredetű, több kilométer hosszú, néhol
emeletes, téglaboltozatos alagúthálózat rejtőzik. Mivel egyes részei veszélyt
jelentettek a lakóházak épségére, az évek során többször is bányászok szálltak
ki a helyszínre és a kritikus részeket betömték.
Közkeletű romantikus magyarázat szerint, a talán terménytárolásra
szolgáló járatokat a török időkben menedékhelyül használta a lakosság. De az igazán izgalmas az a kósza vélekedés,
hogy a járatok a Duna alatt átfutva összeköttetésben álltak a középkori
Visegrád hasonló pincéivel.
Több jel is arra mutat, hogy Nagymaros naptárköri jelentősége kiemelkedik
a többi település közül. Templomát a visegrádi vár irányába tájolták, ahol 200
éven keresztül a Szent Koronát őrizték. (Erről bővebben itt.)
A vár feletti napkelték, és egyéb, itt nem részletezhető érdekes jelenségek egyre
nyomósabb érveket szolgáltatnak különleges szerepével kapcsolatban.
Nem hiszem, hogy a jelenlegi ismereteink megnyugtató és kimerítő
választ adnak az alagutak születésére, eredeti rendeltetésére. Rendszerük
teljesen elüt a szokványos, valóban bor és egyéb földi javak tárolására
szolgáló pincékétől. Ez utóbbiak összeköttetés nélkül, egymástól függetlenül
nyúlnak be a hegyek oldalába, nem alkotnak összefüggő hálózatot.
Tudva azt, hogy az utcaszintek az évszázadok folyamán feltöltésekkel
emelkedhetnek, felmerülhet az a lehetőség, hogy ami ma mélyen a föld alatt
rejtőzik, az hajdan közelebb a felszínhez, hétköznapibb módon, csupán az akkori
házak praktikus tartozéka lehetett. A település jelenleg is álló, legrégebbi
épülete a XIII-XIV. századi római katolikus templom, amelynek padlószintje
meghatározza a középkori járószintet. Ehhez képest a pincék több méterrel
mélyebben vannak, tehát évszázadokkal ezelőtt is így volt.
Ráadásul a járatrendszer egyik legérdekesebb része pont itt, a templom
alatt-mellett található. Egyesek szerint több szint húzódik egymás alatt. E
járatok egyikéből került elő 1979-ben a templom korai, kőből faragott gótikus
szentségtartója. A 80-as években az alagutak más részéből középkori cserepeket
és kardmarkolatot hozott felszínre a bányászok ásója.
A templomkörnyéki járatokról a 60-as évekbeli feltáráskor fotókat készített
Nagy László és Varga
Zoltán, helyi lakosok, amelyek aztán Döbrössy Mihályné Valentin Kriszta
helytörténet-kutató birtokába kerültek. Segítségét megköszönve, az ő jóvoltából
és szíves engedélyével, ezekből közlök most néhányat.
Még gyerekkoromban (az már 50 éve ) nagyanyámtól hallottam ilyen alagút félékről, Felvidéken Kürti falu és Fűr között van egy kápolna Ciglád a neve ,(szenthely) mellette nagyon régen volt egy alagút bejárat , de betemették a első és második világháború alatt? és az a szóbeszéd járta,hogy az alagutak menetét szerte nagy távolságban érthető ,keresztekkel jelezték , nos arra felé van két irányban több kereszt is állítva ... egyik állítólag Budára vezet a Duna alatt , másik Léva felé .. állítólag a törökök megszállása alatt használt ,menedék járatok is voltak .. csak már az a baj nincs kitől ilyeket hallani idehaza , szeretek ilyenekről olvasni ..
VálaszTörlésPálos rend - Cigléd ... http://www.zsmstrekov.edu.sk/2011-12/docs/cigled.pdf
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Törléshttp://www.zsmstrekov.edu.sk/2011-12/docs/cigled.pdf
VálaszTörlésKöszönöm!
TörlésGyerekkoromban voltam a templom alatti pincehalozatban, gyertyaval a kezben. Nem mertunk sokat csatangolni lenn, de par utcanyi pincet bejartunk. Volt lenn egy gyertyas kegyhely is. Izgalmas volt de egyben felelmetes is.
VálaszTörlés