2026. november 20., péntek

MÁSODLAGOS VAGY EREDETI A SZENT KORONA OROMZATI PANTOKRATOR-KÉPE? (2. rész)

Folytatván az első részben megkezdett gondolatmenetet, jelen írásban is amellett szállunk síkra, hogy a Szent Korona oromzati Jézus-képe eredetileg is a Szent Koronához készült. Az első részben Pap Gábor érveit igyekeztünk cáfolni, most Németh Zsolt észrevételeit tesszük vizsgálatunk tárgyává.

 

2026. november 6., péntek

MÁSODLAGOS VAGY EREDETI A SZENT KORONA OROMZATI PANTOKRATOR-KÉPE? (1. rész)

Először Pap Gábor művészettörténész vetette fel a pártázat közepén trónoló Krisztus-alak néhány jellegzetessége alapján, hogy a kép eredetileg nem tartozhatott a Szent Korona képegyüttesébe (korábbi írások és előadások alapján utoljára: Pap 2013, 159–161.). A feltevés nem annyira a hivatalos narratívához hű, hanem az alternatív kutatók között talált pozitív fogadtatásra. 2010-ben Németh Zsolt fizikus fejlesztette tovább a nézetet (Németh, 2010, 25–33, majd 2025-ben átdolgozva újra publikálta: Németh 2025, 39–52).
    Minél többször olvastam az érveket, annál inkább kristályosodott ki bennem az állításokkal szembeni ellenvélemény. Jelen írásban Németh Zsolt 2025-ös könyvében megjelent szöveg alapján vesszük kritikai vizsgálat alá a vonatkozó állításokat és következtetéseket. Tételesen felidézzük a téziseket és az egyszerűség kedvéért rögtön reagálunk is a leírtakra.
    

2025. április 9., szerda

ÚJABB STÍLUSKRITIKAI ÉSZREVÉTELEK A SZENT 
KORONA ABRONCSKÉPEIN


Az egyik sarkalatos kérdés, amiben élesen elválik az akadémiai és az alternatív koronakutatás álláspontja, az a hátsó koronarész képeinek viszonya az abroncs többi zománcképéhez és a Korona egészéhez. Az Akadémia által támogatott nézet azt vallja, hogy a Dukasz-, a Konstantin- és a Geobitzasz-kép szerves része a többi abroncskép csoportjának. A jobbára alternatív jelzővel illetett szemlélet ezzel szemben érvek hosszú sorával támogatja azt az állítást, hogy a három uralkodókép később került a Szent Koronára, eredetileg nem oda szánták őket...
    

2020. április 11., szombat

A KORONALÁDA TITKA

Egy különleges Szent Korona-ábrázolás elemzése


A koronázási láda és története

A Magyar Nemzeti Múzeum, a megszámlálhatatlan nemzeti kincs mellett őriz egy nem mindennapi vasládát is. Azt a ládát, amiben a XVII. századtól 1938-ig a koronázási ékszereket őrizték. Jó állapotban vészelte át az évszázadokat, bár a fedele erősen hullámos, ami talán illetéktelen kezek és szerszámok valamikori feszegetéséről árulkodik. Oldalai többszörösen szegecselt vaspántokkal vannak erősítve, erős zárak védték tartalmát és pántokon átfűzött, viasszal lepecsételt zsinórok biztosították a benne elhelyezett klenódiumok érintetlenségét.
    A láda elülső oldalán egy, a mai államcímerhez hasonló címer látszik, azzal a különbséggel, hogy a pajzs alakja a Kossuth-címeréhez hasonlóan, oldalán befelé ívelt, felső sarkai ferdén lecsapottak. A pajzs négy részre oszlik, az árpádsáv és a kettős kereszt kétszer szerepel benne. A Szent Korona ábrázolása néhány apróbb részlettől eltekintve realisztikus. A vaslap, amire felfesették, szegecsekkel lett a helyére erősítve. Mivel az ábrázolás a frontális oldal bal felén helyezkedik el, első látására is szemet szúr, hogy valami hasonlónak a jobb oldalon is lennie kellett. És való igaz, azon a területen is hasonló szegecslyukakat láthatunk, mint amiket a címerlap felerősítése érdekében fúrtak.
    Hogy milyen ábra lehetett ott, arról szerencsére nem kell találgatásokba bocsájtkoznunk, mert a ládáról a mai, modern, színes felvételek mellett régebbi dokumentumok is hozzáférhetőek.

2020. február 18., kedd

VILLARD DE HONNECOURT ÉS A SZENT KORONA

Villard de Honnecourt vázlatkönyve mindig érdekelt. Ahogy lapozgattam az elektronikus változatot, feltűnt, hogy néhány rajzi elem kísértetiesen hasonló a Szent Korona apostolképeihez.
A mester a 13. században élt Franciaországban és ami nagyon fontos, járt Magyarországon, ahogy ezt rajzkönyvében többször megemlíti.
„... Magyarország földjére küldtek.” – így fogalmaz egy helyen.

2018. július 3., kedd

A SZENT KORONA APOSTOLKÉPEINEK PÁRHUZAMAI

A SZENT KORONA APOSTOLKÉPEINEK PÁRHUZAMAI

Ha az ember a Szent Korona-kutatás szerteágazó, ingoványos, de annál izgalmasabb területére merészkedik, előbb-utóbb eljut egy alapvető kérdéshez; vannak-e a Korona egészének, vagy bizonyos elemeinek művészettörténeti, ötvösművészeti párhuzamai? Mert bármennyire is egyedi, különleges és titokzatos a magyarságnak e mindennél becsesebb kincse, mégiscsak egy bizonyos korban, a kor technikai színvonalán, eszközeivel, az uralkodó képalkotó kultúra és mindenek előtt vallásos szellemiségében készült. A készítők bár egyedi alkotásra törekedtek, nem függetleníthetők saját koruktól, annak művészettörténeti irányzataitól, alapvető motívumkincsétől.

2016. január 31., vasárnap

EGY REJETT SZAKRÁLIS FÖLDRAJZI UTALÁS A JELENÉSEK KÖNYVÉBEN


A Jelenések Könyve önmagában is talányos olvasmány. Szakemberek tették rá életüket a vizsgálatára, könyvek, tanulmányok sora próbálja magyarázni a benne leírt látomásokat. Akár hívőként, akár kutatóként közeledünk hozzá, semmiképpen sem hagyja közömbösen az emert.