MÁSODLAGOS VAGY EREDETI A SZENT KORONA OROMZATI PANTOKRATOR-KÉPE? (2. rész)
2026. november 20., péntek
2026. november 6., péntek
MÁSODLAGOS VAGY EREDETI A SZENT KORONA OROMZATI PANTOKRATOR-KÉPE? (1. rész)
Először Pap Gábor művészettörténész vetette fel a pártázat közepén trónoló Krisztus-alak néhány jellegzetessége alapján, hogy a kép eredetileg nem tartozhatott a Szent Korona képegyüttesébe (korábbi írások és előadások alapján utoljára: Pap 2013, 159–161.). A feltevés nem annyira a hivatalos narratívához hű, hanem az alternatív kutatók között talált pozitív fogadtatásra. 2010-ben Németh Zsolt fizikus fejlesztette tovább a nézetet (Németh, 2010, 25–33, majd 2025-ben átdolgozva újra publikálta: Németh 2025, 39–52).
Minél többször olvastam az érveket, annál inkább kristályosodott ki bennem az állításokkal szembeni ellenvélemény. Jelen írásban Németh Zsolt 2025-ös könyvében megjelent szöveg alapján vesszük kritikai vizsgálat alá a vonatkozó állításokat és következtetéseket. Tételesen felidézzük a téziseket és az egyszerűség kedvéért rögtön reagálunk is a leírtakra.
2025. április 9., szerda
ÚJABB STÍLUSKRITIKAI ÉSZREVÉTELEK A SZENT
KORONA ABRONCSKÉPEIN
Az egyik sarkalatos kérdés, amiben élesen elválik az akadémiai és az alternatív koronakutatás álláspontja, az a hátsó koronarész képeinek viszonya az abroncs többi zománcképéhez és a Korona egészéhez. Az Akadémia által támogatott nézet azt vallja, hogy a Dukasz-, a Konstantin- és a Geobitzasz-kép szerves része a többi abroncskép csoportjának. A jobbára alternatív jelzővel illetett szemlélet ezzel szemben érvek hosszú sorával támogatja azt az állítást, hogy a három uralkodókép később került a Szent Koronára, eredetileg nem oda szánták őket...
2020. április 11., szombat
A KORONALÁDA TITKA
Egy különleges Szent Korona-ábrázolás elemzése
A koronázási láda és története
A Magyar Nemzeti Múzeum, a megszámlálhatatlan nemzeti kincs mellett őriz egy nem mindennapi vasládát is. Azt a ládát, amiben a XVII. századtól 1938-ig a koronázási ékszereket őrizték. Jó állapotban vészelte át az évszázadokat, bár a fedele erősen hullámos, ami talán illetéktelen kezek és szerszámok valamikori feszegetéséről árulkodik. Oldalai többszörösen szegecselt vaspántokkal vannak erősítve, erős zárak védték tartalmát és pántokon átfűzött, viasszal lepecsételt zsinórok biztosították a benne elhelyezett klenódiumok érintetlenségét.
A láda elülső oldalán egy, a mai államcímerhez hasonló címer látszik, azzal a különbséggel, hogy a pajzs alakja a Kossuth-címeréhez hasonlóan, oldalán befelé ívelt, felső sarkai ferdén lecsapottak. A pajzs négy részre oszlik, az árpádsáv és a kettős kereszt kétszer szerepel benne. A Szent Korona ábrázolása néhány apróbb részlettől eltekintve realisztikus. A vaslap, amire felfesették, szegecsekkel lett a helyére erősítve. Mivel az ábrázolás a frontális oldal bal felén helyezkedik el, első látására is szemet szúr, hogy valami hasonlónak a jobb oldalon is lennie kellett. És való igaz, azon a területen is hasonló szegecslyukakat láthatunk, mint amiket a címerlap felerősítése érdekében fúrtak.
Hogy milyen ábra lehetett ott, arról szerencsére nem kell találgatásokba bocsájtkoznunk, mert a ládáról a mai, modern, színes felvételek mellett régebbi dokumentumok is hozzáférhetőek.
2020. február 18., kedd
VILLARD DE HONNECOURT ÉS A SZENT KORONA
Villard de Honnecourt vázlatkönyve mindig érdekelt. Ahogy lapozgattam az elektronikus változatot, feltűnt, hogy néhány rajzi elem kísértetiesen hasonló a Szent Korona apostolképeihez.A mester a 13. században élt Franciaországban és ami nagyon fontos, járt Magyarországon, ahogy ezt rajzkönyvében többször megemlíti.
„... Magyarország földjére küldtek.” – így fogalmaz egy helyen.
2018. július 3., kedd
A SZENT KORONA APOSTOLKÉPEINEK PÁRHUZAMAI
A SZENT KORONA APOSTOLKÉPEINEK PÁRHUZAMAI
Ha az ember a Szent Korona-kutatás szerteágazó, ingoványos, de annál
izgalmasabb területére merészkedik, előbb-utóbb eljut egy alapvető kérdéshez;
vannak-e a Korona egészének, vagy bizonyos elemeinek művészettörténeti,
ötvösművészeti párhuzamai? Mert bármennyire is egyedi, különleges és titokzatos
a magyarságnak e mindennél becsesebb kincse, mégiscsak egy bizonyos korban, a
kor technikai színvonalán, eszközeivel, az uralkodó képalkotó kultúra és mindenek
előtt vallásos szellemiségében készült. A készítők bár egyedi alkotásra
törekedtek, nem függetleníthetők saját koruktól, annak művészettörténeti
irányzataitól, alapvető motívumkincsétől.
2016. január 31., vasárnap
EGY REJETT SZAKRÁLIS FÖLDRAJZI UTALÁS A JELENÉSEK KÖNYVÉBEN
A Jelenések Könyve önmagában is talányos olvasmány. Szakemberek tették
rá életüket a vizsgálatára, könyvek, tanulmányok sora próbálja magyarázni a
benne leírt látomásokat. Akár hívőként, akár kutatóként közeledünk hozzá,
semmiképpen sem hagyja közömbösen az emert.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

