MEGSZÓLAL A SZENT KORONA
Üzenetkeresés a koronaszentek neveinek elemzése által
Mint már oly sokan, sokszor megtették különböző könyvek, tanulmányok, cikkek hasábjain, ebben a rövid írásban én is a Szent Korona üzeneteinek kiolvasására teszek kísérletet.
Valahányszor koronánk csodálatosan kidolgozott szent alakjainak zománclemezeit szemlélem, az az érzés fog el, hogy a képek és felirataik valami nagyon fontos és komplex üzenetet akarnak intenzíven tolmácsolni. Ezt úgy értem, hogy a legkevésbé sem elhanyagolható szimbolikus jelentésrétegeken túl, konkrét szövegesen kiolvasható tartalmat sejtek a képekbe és felirataikba zárva. Ezúttal egyszerű és magától értetődő módszerként, a szentek neveinek jelentéstartalmán keresztül igyekszem az üzenethez hozzáférni.
Az akadémia mellett elkötelezett kutatók sokszor hangoztatják, hogy őstörténeti, vagy korona-kutatási témában nincs hivatalos álláspont, erre nem hivatkozhatunk. Tegyük fel, hogy így van. Egy kérdésben mégis határozottan elkülönülnek az úgynevezett alternatív vonalat képviselő kollégáiktól. Mégpedig abban, hogy nézetük szerint a Szent Korona két egymástól teljesen független darabból lett összeállítva. A rajtuk szereplő feliratok nyelve alapján nevezik a két részt „corona graeca”-nak (görög korona, értsd: abroncs) és „corona latina”-nak (latin korona, értsd: keresztpántok).
Ez utóbbi elnevezéssel legalább két gond van:
1. a keresztpántok önmagukban nem működhetnek koronaként,
2. a rajtuk feltüntetett apostolok neveinek több köze van a görög nyelvhez mint a latinhoz.
A latinhoz való kötődést csak a szentek neveinek latinos írása mutatja, valójában vagy görög eredetűek, vagy görög formában, görög nyelvi közvetítéssel épültek be az európai köztudatba.
Vizsgáljuk meg mindjárt közelebbről a keresztpántok apostolneveit jelentéstani szempontból!
A mellékelt sematikus rajz mutatja a szentek elhelyezkedését a koronán. Most csak a pántokra koncentrálva sorra vesszük a nevek eredetét és jelentését.
Szent János
Héber név, eredeti formája Jóchánán. Jelentése: Isten kegyelmes, görög változata: Jóannész.
Szent Pál
Az egyetlen valóban latinból eredeztethető név. Paullus annyi mint kis, kicsi.
Szent Jakab
A héber Ja῾aqób azaz Jákob névből származik. Jelentése: sarok(nak lenni), sarkozó. Görögösen: Jakóbosz.
Szent Péter
Görög szó, petrosz annyit jelent: kőszikla darab
Szent Bertalan
Az arám bar és a héber talmaj szavak összetétele. Jelentése barázda fia. Görögül: Bartholomaiosz
Szent Fülöp
Görög név, eredeti hangzással: Philipposz. Jelentése: lovat kedvelő, lószerető.
Szent Tamás
A héber tá᾽óm-ból ered, jelentése: iker. Görögül Thómasz.
Szent András
A görög Andreasz név szinte hangazonos megfelelője. Magyarul: férfi.
Elmondható tehát, hogy bár a nevek egy része héber eredetű, mégis (Pál kivételével) az összes görög formájában épült be a köztudatba. Következésképp nem sokat ér a „latin korona” koncepció, mert a Szent Korona – lagalábbis feliratainak többségében – nem nagyon lehet más, mint görög.
Ezután vegyük vizsgálat alá az abroncs szent személyeinek neveit is!
A Szent Korona pártázatának közepén a trónon ülő Jézus Krisztus képét látjuk. Jézus a héber Jésúa‘-ra megy vissza, Ő megmentő jelentéssel. Khrisztosz görögül felkentet jelent, a héber Massiah (Messiás) megfelelője.
Mihály arkangyal
Héber eredetű név (Miká’él), magyarul: Ki olyan, mint Isten?
Gábriel arkangyal
Héber név. Értelmét illetően forrásaim eltérnek egymástól. A széles körű változat szerint Isten embere vagy Isten ereje-ként fordítják, de a tudományosabb igényű irodalom Uram, az Isten-ként határozza meg.
Szent György
A Georgiosz görög eredetű név, annyit tesz, mint földműves. Két alapgyök a ge = föld és az erg = működik, munkálkodik kapcsolata.
Szent Demeter
Eredeti görög alakban Démétriosz, jelentése a források szerint: Démétér istennőhöz tartozó, vagy Démétérnek ajánlott. (Démétér a görög mitológiában a föld, földművelés, és a termékenység istennője. Egyesek a nevet Földanyának fordítják.)
Az értelmezések egy leheletnyi pontosításra szorulnak. Démétér neve két görög szó összetétele, a dé- gyök, ami kötést, kötve levést, köteléket jelent, a métér pedig anyát. Ezért Demeter körülbelül annyi: dé+métér = anyához kötött, anyához tartozó, anyának ajánlott. Valószínűleg nem (csak) a szülőanyához, hanem egy égi személyhez kapcsolva.
Szent Kozma
Az összes közül talán e név bír a leggazdagabb, legösszetettebb jelentéssel. Kozmasz a görög kozmoszra vezethető vissza, elsődleges jelentése rend, rendszer, szabályosan, szépen elrendezett. Püthagorasz a világmindenségre, az égre használta, annak tökéletes rendjére célozva. Későbbi korokban már ékesség értelemben is előfordult, nyilván ami tökéletesen rendezett az ékes is. Aztán mindinkább a világ jelentése kezdett dominálni. Fontos megemlíteni, hogy a magyarban a világ szó, a mindenségen túl a fényt is jelöli. Én vagyok a világ világossága, mondja Jézus. A névmagyarázatok Kozma nevének sajnos csak az ékes, díszes jelentésrétegét hozzák.
Szent Damján
Görög eredetiben Damianosz, fordítását a különböző források bizonytalanul adják meg. Mondják szelídítőnek, de népből származónak is. Elfogadom mindkét variációt, de a bizonytalanság okán magam is megkíséreltem a név megfejtését. A következő eredmények születtek:
1. Ha az eredetét a dem = nyilvánosság, nép + ia = gyógyít + nosz = betegség gyökökből vezetjük le, akkor a meghatározása körülbelül:
nyilvánosan betegséget gyógyító
a nép betegség(eit) gyógyító
2. Ha a dem helyett a dam gyököt használjuk, akkor dam = megszelídít + ia = gyógyít + nosz = betegség szókapcsolatból nagyjából ez a jelentés jön ki:
megszelídítve gyógyítja a betegséget
szelíden gyógyítja a betegséget
A megszelídítés itt egyben a magához vonást, a szelídítés általi hozzákötést jelent. Talán nem véletlen, hogy a dam a da = tanítás szóelemet is magában rejti, mert a szelídítés része tanítás is.
Miért fontos ez a részletes elemzés? Mert fel kell hogy figyeljünk a Damján neve és foglalkozása közötti összefüggésre. Ő és ikertestvére Kozma, orvosok voltak. De a gyógyítás mellett – amit ingyen, önzetlenül gyakoroltak – buzgó keresztények lévén, tanították, térítették a népet. Fogalmazhatunk úgy is, tanításukkal a keresztény hitre szelídítették a pogányokat.
Ha Damján neve ilyen szépen összecseng a hivatásával, Kozma nevénél találhatunk-e hasonló kapcsolatot? Igen, még ha nem is ilyen direkt formában.
Mint láttuk a kozmosz magyarul rend, rendszer, világ, mindenség. Ha a minden-ség szóra koncentrálunk, egy kis asszociációval eljuthatunk az egész-ségig. Aki egész-séges, annak teste, lelke rend-ben van, REND-esen működik.
Ezen a ponton szeretném felhívni a figyelmet a két koronarész egy sajátos kapcsolatára.
Az abroncson György és Demeter nemcsak mint katonaszentek és az évkör átellenes pontjait elfoglaló ünnepeik révén, hanem a nevük jelentésében is párt alkotnak. (Démétér bármennyire is pogány istennő, a földművesekhez való viszonya miatt ebben az összefüggésben nem lehet figyelmen kívül hagyni. Viszont általa semmit sem sérül a korona keresztény szellemisége, mert szerepe és minősége beépült a Szűzanya- kultuszba, akire teljes joggal vonatkozhat az anyának ajánlott jelentés. Mária mezőgazdasági életet oltalmazó szerepét illetően gondoljunk Gyümölcsoltó, vagy Sarlós Boldogasszony ünnepére!) Kettejükhöz pedig a keresztpánton Bertalan társul, akinek neve (barázda fia) szintén a földhöz, földműveléshez kapcsolódik. Rögtön tegyük fel a kérdést, mi lehet a barázda fia? Mit is nevel a barázda, a föld? A válasz egyszerű: a magot! A mag Jézus példabeszédeinek gyakori eleme. A mag miután földbe kerül elhal, de belőle támad az új élet (Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem (más fordítások szerint búzamag) nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz. Jn 12,24). A szavak a meghalt és feltámadott Krisztusra vonatkoznak. Az evangéliumokban előforduló mag általában a gabona vetőmagja, az ige jelképe (Mt 13,18-23), de gondolhatunk a gabonamagból készült kenyérre, mint Krisztus testére is. A Megváltóval való kapcsolat azáltal is erősödik, hogy a korona Bertalan-képe az oromzati Pantokrator mögött volt, amíg valaki barbár módon el nem távolította.
Ezek tudatában már nem tűnik oly furcsának a koronán a „földművelés” fogalmát értelmezni, már csak azért sem, mert Jézus Mennyek Országára utaló példázatai általában a mezőgazdasági életből valók.
A másik hármasságot Kozma, Damján és Tamás alkotja. Kozma és Damján a hagyomány szerint ikertestvérek voltak, és Tamás ikret jelent. A név, mint láttuk héber, de a Biblia közli görögül is: didümosz. A di és a dü gyök egyaránt kettőt jelent, a régi magyar szentírás fordítások nem is az iker, hanem a kettős szót használják, ahogy a csillagjegyet is Kettősnek hívták.
Így alakul ki egy az abroncsot és a keresztpántokat összekötő szép szimmetrikus rendszer (lásd az ábrát!), ami újabb bizonyíték a Szent Korona egységes tervezésére.
Elérkeztünk a abroncs három hátulsó képének vizsgálatához és egyben a Szent Korona-kutatás legneuralgikusabb pontjához.
Minden képzett és műkedvelő kutató, aki nem akadémiai szemüvegen át vizsgálja a koronát, általában egy kérdésben egyetért: három képet az évszázadok folyamán lecseréltek rajta és ezek helyén ma földi uralkodókat látunk. A képhelyekből egynél, (ahol jelenleg a Dukász-képet találjuk) tudjuk több-kevesebb bizonyossággal megállapítani az eredetileg ott szereplő személyt. Révay Péter XVII. századi koronaőr a Dukasz-lemez helyett még Szűz Mária ábrázolását látja. Mindjárt nézzük is meg nevének jelentését: Mirjám héber név, megfejtésében nagy a bizonytalanság. Két megoldást is kínálkozik: keserűségek, vagy magasságok. Mária életét ismerve mindegyik találó.
De a másik kettő, a ma KON feliratú, hivatalosan Konstantinos Porphyrogennetosz-szal vagy Konstantios-szal azonosított és a Geóbitzasz feliratú, ma I. Géza királlyal azonosított képek esetében teljes a bizonytalanság. A találgatások égi, és földi személyeket egyaránt érintenek, Uriel főangyaltól Atillán át Álmosig. Dr. Végh Tibor koronakutató Szent Józsefet és Keresztelő Szent Jánost javasolja, igencsak megfontolandó érvek alapján.
A koronával kapcsolatos szerény vizsgálódásaim egy újabb teóriát tesznek az eddigiek mellé. Én Remete Szent Pált és Remete Szent Antalt gondolnám a képek helyére. Indoklására nem ez a megfelelő alkalom – más helyütt megírtam (www.koronaespilis.uw.hu) – itt csak a nevük vizsgálatára összpontosítsunk. A Pál névvel már foglalkoztunk, csak a másik remete szentre kell figyelmet fordítani.
Antal
Általában az Antonius római nemzetségnévből eredeztetik. Egyes forráshelyek ismeretlen eredetű és jelentésű névnek tartják, mások megjegyzik, hogy ez a nemzetség Héraklész félisten Anton nevű fiát tekintette ősének. Helyben vagyunk, tehát a név gyökerét a görög nyelvben kell keresnünk.
Szembeötlő, hogy az Antal-Anton név mennyire hasonlít a keleti égtáj jelentésű anatolé-ra. E szó alapja az an- ana gyök, fel- vagy (fel)emelkedés jelentéssel. Van ilyen görög név is, az Anatol, melyet meglepő módon nem kapcsolnak össze az Antallal. Pedig az Anatol – Anton – Antal nevek valószínűleg egy forrásból erednek.
Ha az ana kifejezéshez kapcsolt telosz (célba érkezés, beteljesülés) szó együttes jelentését keressük, ana + telosz nagyjából emelkedve célba ér, beteljesül, talán a megdicsőül kifejezést is megkockáztathatjuk. Ha az an = fel, ta = helyez, la = nép gyököket vesszük alapul, akkor an + ta + la = a felemelt nép kifejezést adná.
Mégha e rövid fejtegetés egyesek szerint elhamarkodott lenne is, annyit bizonyosra veszünk, hogy a név jelentése az emelkedés fogalmával függ össze.
Körbeértünk a korona szent személyein. Most pedig a nevek többé-kevésbé meghatározott jelentéseinek birtokában, azokat egymás után rendezve és összeolvasva, rejtett üzenethez próbálunk közelebb jutni.
Kezdjük a keresztpántok neveivel. Az alábbi ábrákon látható, hogy az apostolok egy az Atyához közelebbi belső kört és egy külső kört alkotnak. Először a belsőn, majd a külsőn megyünk végig. A leolvasás kiindulópontja János lesz, ezt több tény is indokolja. János a „kezdetek” apostola, evangéliuma a „kezdetben” szóval kezdődik, ünnepe a téli napforduló, a fény megújulása után nem sokkal van, a naptári évkezdethez is a legközelebb esik. Nevében ott lappang Janus római isten, kiről az év első hónapja a nevét kapta. A Szent Koronán János képe sokban eltér a többitől, Borbola János is mesterképnek, kiindulópontnak nevezi (www.borbolajanos.com).
A felső ábra mutatja a belső kört, és körülötte az évkör látható. (Az ünnepek évköri elhelyezésének indoklását lásd a www.koronaespilis.uw.hu honlapon, a Névünnepek vizsgálata menüpont alatt!) Kiderül, hogy a pántok apostolai naptári sorrendben helyezkednek el. Magyarul a leolvasás időrendben történik. A külső körnél (alsó ábra) viszont ellentétesen az idő folyásával, de a János alatti Bertalan képtől kezdve. Így kapunk olyan értelmes szöveget, amely egy mondatba tudja foglalni az összes név tartalmát. Lássuk először nyersen, csak a nevek magyar fordítását egymás mellé téve.
Belső kör: Isten kegyelmes + kicsi + sarok + kőszikla
Külső kör: barázda fia + lószerető + iker + férfi
Az első ami szemet szúr, az a sarok + kőszikla, amiből az evangéliumi sarokkő – szegletkő juthat eszünkbe. A barázda fiá-t a mag, vagy az ige szóval helyettesíthetjük a fentebbi érvelés alapján, az iker + férfi-t érthetjük testvérnek, vagy testvériségnek. Így minimális, az értelmezést könnyítő kiegészítés után a követekző olvasatot javaslom:
Isten kegyelmé(ből a) kicsi szegletkő
a mag (vagy az Ige) lószerető iker férfia(i)
vagy
A kegyelmes Isten kicsi szegletköve
az Ige lószerető testvérisége
Kik a lószerető ikrek, vagy tágabb értelemben a lószerető testvérek? Gondolom nem nehéz rájönni. A magyarság elválaszthatatlan társa volt a ló. Ráadásul az országok, népek sorsával foglalkozó mundán asztrológiában mi magyarok a Nyilas csillagjegybe tartozunk, amelynek keleti megfelelője a Ló. Az iker (vagy testvér) férfiak pedig nem nagyon utalhatnak másra, mint Hunorra, Magorra vagy/és leszármazottaikra.
A Szentírás szegletkőről írott sorai megdöbbentő módon támasztják alá a pántok apostolneveinek rejtett üzenetét. Jézus a következő szavakat intézi a farizeusokhoz:
„Sosem olvastátok az Írásban: A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr tette azzá, és ez csodálatos a szemünkben.
Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, s olyan nép kapja meg, amely megtermi gyümölcsét. Aki erre a kőre esik, összezúzza magát, s akire rázuhan, azt szétmorzsolja.” (Máté 21,42–44. Kiemelés tőlem.)
A pántok neveiből kiolvasott mondat és az evangéliumi hely annyira összecseng, hogy azt kell gondoljuk, a keresztpántok képi programjának kigondolását, a lemezek megalkotását és elrendezését végző mesterek az idézett bibliai sorokat szem előtt tartva hozták létre zseniális művüket.
A belső és külső kör apostolneveinek leolvasási iránya a koronán azonos, de az évkörön ellentétes. A mellékelt ábra mutatja a két utat külön-külön, és egyben is. Mint látható, együttes alakjuk egy sarlóra, vagy inkább holdsarlóra emlékeztet. A jelkép a Szűzanyához vezet minket. János jelenéseiben ezt olvassuk: Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold. (Jelenések könyve 12,1) A holdsarló mint Szűz Mária szimbóluma, így rejtve helyet kap a keresztpántokon is.
A Szent Korona apostolképekből nyert üzenete önmagában csodálatos, de reményt is kelt bennünk, hogy az abroncs neveivel is sikerrel járhatunk.
Itt is az az első kérdés, hol kezdjük és milyen irányban olvassuk össze a neveket. A kezdés természetesen a korona elejéről kell, hogy induljon. Hogy jobbra vagy balra, erre nézve találtam egy alig észrevehető támpontot. Az oromzati Pantokrator képen Jézus Krisztus nem előre néz, hanem balra, Gábriel arkangyal irányába, mintha sugallná az összeolvasás kezdőpontját. Igaz is, Gábriel színtisztán jelenti a kezdetet, mert az újszövetségi üdvtörténet Máriánál tett látogatásával kezdődik. A tavaszi napéjegyenlőség közelébe, az új kezdet évszakába tett ünnepe is ezt sugallja.
Leolvasási sorrend többféle lehet, én itt kettőt mutatok be. Az egyik névünnepük évköri dátumainak időrendjét követi, a másik Gábrieltől indulva egyszerűen körbejárja az abroncsot. Megjegyzendő, hogy egyes nevek többféle jelentésvariációját egy mondatba zsúfolni lehetetlen, ezért értelmezési kísérleteinkben csak egy-egy verziót veszünk alapul.
Jöjjön tehát az időrendi leolvasás Gábrieltől indulva:
Isten ereje (vagy Uram, az Isten) + földműves (földi működés) + szelíden gyógyít + világ + ki olyan mint Isten (hatalma) + anyának ajánlott (anyához tartozó) + kicsiny + felemelt nép
Úgy gondolom, már így is dereng valami mondanivaló, de ha néhány szót megmagyarázunk, könnyebb dolgunk lesz. A Georgiosz név fentebbi értelmezéséből következik, hogy a földműves helyett földi tevékenységet, földi működést írjunk. Damján nevének elemzése talán megengedi, hogy a szelíden gyógyít kifejezést valamennyire a megtérítés irányába vigyük el. Az anyának ajánlott, vagy anyához tartozó természetesen csak a Szűzanyára vonatkozhat. A „ki olyan mint Isten” kérdést muszáj leegyszerűsítenünk. Ha a „ki olyan (hatalmas) mint Isten” formában tesszük fel, akkor Isten hatalma megfelelő megoldásnak kínálkozik. Itt mindenképpen a hatalomra, a mindenhatóságra tenném a hangsúlyt. Ezek fényében a következő olvasatot javaslom:
Isten ereje a világban való működése által, szelíden gyógyítja (azaz megtéríti) a világot hatalmába, a Szűzanyához tartozó kicsiny felmagasztalt nép által.
Nézzük a másik lehetőséget, az abroncs egyszerű körbejárásával. A kiindulópontunk itt is Gábriel.
Isten ereje + anyának ajánlott (anyához tartozó) + szelíden gyógyít (vagy népből való) + kicsiny + felemelt nép (vagy ez esetben felemelkedik) + világ + földi működés + Isten hatalmas, vagy mindenható, vagy hatalom
A javasolt értelmezés:
Isten ereje az Anyának ajánlott kicsiny nép által felemeli a világot földi működésével hatalmába.
vagy talán így:
Isten erejének földi működése a világot, a Szűzanyának ajánlott kicsiny nép által hatalmába emeli.
A magyar nyelv csodálatos rugalmasságának köszönhetően, a két olvasási variáns szembetűnően hasonló eredményt hoz.
Jelenleg csak feltételezések sorozatával rendelkezünk a két hátsó kép eredetijéről, ezért kíváncsi voltam, hogy a sérült, hiányos képrend eredményezhet-e értékelhető mondanivalót. A második olvasási sorrend szerint:
Isten ereje + anyának ajánlott (anyához tartozó) + szelíden gyógyít + világ + földi működés + Isten hatalmas, vagy mindenható, vagy hatalom
Javasolt olvasat:
Isten ereje a Szűzanya oltama alá szelídített világot földi működésével hatalmába vonja.
A névelemzésnél láthattuk, hogy egy-egy névnek több jelentésvariánsa lehet, ezért összeolvasásuk számos változatban lehetséges, (mindet nehéz lenne bemutatni, de bárki folytathatja, például szentpárosok szerinti összevonással) ám a verziók nem érintik az alapmondanivalót: a magyarság Szűzanyához való tartozását, a gyógyítást, vagy megtérítést, a világ felemelését, felemelkedését, summázva: Isten Országának eljövetelét. Az is feltűnő, hogy az abroncs és a keresztpántok üzenete mennyire összhangban áll egymással. A magyarság, aki Isten földi munkájában szegletkővé válik, a Szűzanya oltalma alatt felemeli a világot, vagyis közreműködik Isten Országának megteremtésében.
Még néhány zárómegjegyzés.
Látható, hogy sem az Atyát, sem Jézus Krisztust, sem Szűz Máriát nem vettük bele a rendszerbe. Az indok talán belátható; Ők ilyenformán nem részei az üzenetet alkotó formációnak, mert róluk szól az üzenet.
A Szent Korona egységes rendszerét egy apró jel is alátámasztja. Szent Demeter lándzsájával a Szent Fülöp kezében tartott tárgyra mutat. Ezt a tárgyat egyesek nyitott könyvnek, mások M-betűnek gondolják. (Véleményem szerint mindkettő lehet. A Szent Korona képi motívumainak nagyszerűsége éppen a két-, vagy többértelműségükben rejlik.) M betűként Máriára való utalást értenek alatta, de meglátásom szerint a Mária mellett jelentheti az anya szót is, ami görögül métér, latinul mater. Így az anyának ajánlott (dé-métér) rámutat az anyát, (vagy Máriát) jelző M betűre.
Visszatérve a reményt keltő prófétikus üzenetünk megalapozottságára, egy olasz szerzetesnek, Pietrelcinai Szent Pionak – akit csak Pio atyaként szoktunk emlegetni – a következő látomás adatott meg:
„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
Már csak egy költői kérdés maradt: Isten földi működésében megnyilvánuló ereje alatt lehetséges, hogy a Szent Koronát kell érteni?
Jelen munkámmal távolról sem állítom, hogy megfejtettem a Szent Korona titkait, vagy hogy minden nyelvészeti elemzésem helyes. Csupán egy új értelmezési keretet kívántam körvonalazni és illusztrálni, amely a korona-kutatás módszertani lehetőségeit gazdagíthatja, és a Szent Korona misztériumának további mélységeit segíthet feltárni.
Scheffer Miklós
Felhasznált irodalom
- Balázs Károly: Újszövetségi szómutató szótár; Logos Kiadó, Budapest 1998.
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv; Vince Kiadó, Budapest 2002.
- Újszövetségi Szentírás (különböző fordítások és kiadások)
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
- Wikipédia, internetes enciklopédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése