A KORONALÁDA TITKA
Egy különleges Szent Korona-ábrázolás elemzése
A koronázási láda és története
A Magyar Nemzeti Múzeum, a megszámlálhatatlan nemzeti kincs mellett őriz egy nem mindennapi vasládát is. Azt a ládát, amiben a XVII. századtól 1938-ig a koronázási ékszereket őrizték. Jó állapotban vészelte át az évszázadokat, bár a fedele erősen hullámos, ami talán illetéktelen kezek és szerszámok valamikori feszegetéséről árulkodik. Oldalai többszörösen szegecselt vaspántokkal vannak erősítve, erős zárak védték tartalmát és pántokon átfűzött, viasszal lepecsételt zsinórok biztosították a benne elhelyezett klenódiumok érintetlenségét.
A láda elülső oldalán egy, a mai államcímerhez hasonló címer látszik, azzal a különbséggel, hogy a pajzs alakja a Kossuth-címeréhez hasonlóan, oldalán befelé ívelt, felső sarkai ferdén lecsapottak. A pajzs négy részre oszlik, az árpádsáv és a kettős kereszt kétszer szerepel benne. A Szent Korona ábrázolása néhány apróbb részlettől eltekintve realisztikus. A vaslap, amire felfesették, szegecsekkel lett a helyére erősítve. Mivel az ábrázolás a frontális oldal bal felén helyezkedik el, első látására is szemet szúr, hogy valami hasonlónak a jobb oldalon is lennie kellett. És való igaz, azon a területen is hasonló szegecslyukakat láthatunk, mint amiket a címerlap felerősítése érdekében fúrtak.
Hogy milyen ábra lehetett ott, arról szerencsére nem kell találgatásokba bocsájtkoznunk, mert a ládáról a mai, modern, színes felvételek mellett régebbi dokumentumok is hozzáférhetőek.
