A NAGYMAROSI PINCELABIRINTUS TITKA

Szerte az országban találkozhatunk középkori eredetű pincerendszerekkel. Talán a legismertebbek a budavári, mely több kilométernyi járatrendszerével keresztül kasul behálózza a várhegyet. Az utóbbi évtizedben került a figyelem középpontjába Pilisszántó község a maga rejtélyes leleteivel, az ún. keresztes kővel és a régi temetőben talált középkori templomfalaival. Árva Vince, néhai pálos szerzetes és vele együtt sokan meggyőződéssel vallják, hogy e község mellől ered a pálos rend, itt volt az első szerzeteseknek otthont adó hármas barlang és a Szent Keresztről elnevezett anyakolostor. Szőnyi József volt polgármester beszámolója szerint a falu alatt igen kiterjedt, szövevényes téglaboltozatos alagúthálózat húzódik, melynek egyes járatait már a középkorban betömték.

Erről bővebben itt olvashat.

Az előzőekhez hasonló, nagyon különleges, de kevésbé ismert pincerendszer található Nagymaros utcái és házai alatt.

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉS A CSILLAGOS ÉG PÁRHUZAMAI

Szakrális földrajzzal foglalkozó kutatók, érdeklődők számára egyre élesebben rajzolódik ki az a tény, hogy a történelmi Magyarország határait – más országokkal ellentétben – nem hatalmi önkény, vagy politikai paktumok, hanem az Univerzumban más vonatkozásban is tetten érhető szent rendezőelv szülte. Nincs több, vagy legalábbis igen ritka az a fajta természetesen zárt földrajzi egység, mely ilyen egyértelmű határokkal lenne körülölelve.

Ha jobban szemügyre vesszük a Kárpátok gyűrűjét, azt is észrevesszük, hogy a hegyvonulatokra kettős körrendszer írható. A nagyobb kör többek közt az északi, Erdős Kárpátok, a Keleti Beszkidek, Biharerdő hegyei, a Bánság, Szlavónia és az Alpokalja területén fut keresztül. A kisebb kör önálló ugyan, de a naggyal szerves egységet alkotva az Erdélyi-medencét veszi körbe.

E körök többek, mint egyszerű szerkesztési vonalak, de hogy mit jelölnek, azt egy másik földrajzi jelenségen keresztül érthetjük meg könnyen.