2015. február 26., csütörtök

A NAGYMAROSI PINCELABIRINTUS TITKA


Szerte az országban találkozhatunk középkori eredetű pincerendszerekkel. Talán a legismertebbek a budavári, mely több kilométernyi járatrendszerével keresztül kasul behálózza a várhegyet. Az utóbbi évtizedben került a figyelem középpontjába Pilisszántó község a maga rejtélyes leleteivel, az ún. keresztes kővel és a régi temetőben talált középkori templomfalaival. Árva Vince, néhai pálos szerzetes és vele együtt sokan meggyőződéssel vallják, hogy e község mellől ered a pálos rend, itt volt az első szerzeteseknek otthont adó hármas barlang és a Szent Keresztről elnevezett anyakolostor. Szőnyi József volt polgármester beszámolója szerint a falu alatt igen kiterjedt, szövevényes téglaboltozatos alagúthálózat húzódik, melynek egyes járatait már a középkorban betömték.
Erről bővebben itt olvashat.
Az előzőekhez hasonló, nagyon különleges, de kevésbé ismert pincerendszer található Nagymaros utcái és házai alatt.

2015. február 4., szerda

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉS A CSILLAGOS ÉG PÁRHUZAMAI


Szakrális földrajzzal foglalkozó kutatók, érdeklődők számára egyre élesebben rajzolódik ki az a tény, hogy a történelmi Magyarország határait – más országokkal ellentétben – nem hatalmi önkény, vagy politikai paktumok, hanem az Univerzumban más vonatkozásban is tetten érhető szent rendezőelv szülte. Nincs több, vagy legalábbis igen ritka az a fajta természetesen zárt földrajzi egység, mely ilyen egyértelmű határokkal lenne körülölelve.
Ha jobban szemügyre vesszük a Kárpátok gyűrűjét, azt is észrevesszük, hogy a hegyvonulatokra kettős körrendszer írható. A nagyobb kör többek közt az északi, Erdős Kárpátok, a Keleti Beszkidek, Biharerdő hegyei, a Bánság, Szlavónia és az Alpokalja területén fut keresztül. A kisebb kör önálló ugyan, de a naggyal szerves egységet alkotva az Erdélyi-medencét veszi körbe.
E körök többek, mint egyszerű szerkesztési vonalak, de hogy mit jelölnek, azt egy másik földrajzi jelenségen keresztül érthetjük meg könnyen.

2014. július 3., csütörtök

ÚJABB SZAKRÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK A PILISBEN 


Bár a Pilis Naptárkörének felfedezése két és fél évvel ezelőtt történt, mind a mai napig szolgál meglepetésszerű összefüggésekkel, melyek következetesen támogatják az akkor kidolgozott elméletet. 
(Az alapvetések itt olvashatók: http://koronaespilis.uw.hu/)
A honlap anyagának megírása óta tengernyi új adat keletkezett, ezek nagy része egyelőre csak jegyzetlapokon létezik, csak a készülő könyvben állnak össze egységes kerek egésszé. Ezúttal egy kis ízelítőt nyújtanék az  új észrevételekből.

2014. május 11., vasárnap

A VÁLLUSI MÁRIA-SZOBOR

A napokban meglátogattam az uzsaszentléleki pálos kolostor romjait. Mivel a rom az uzsai kőbánya területén fekszik, a belépés csak engedéllyel történhet. A nagyon készséges és segítőkész úr, aki a bányaigazgatóság részéről felkalauzolt a területre, mesélt egy érdekes történetet.

2014. február 10., hétfő

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK A SZENT KORONA HIÁNYZÓ KÉPEIHEZ


A Szent Korona hiányzó képeivel foglalkozó előző bejegyzés kapcsán többen megjegyezték, hogy Révay a Szent Korona leírásakor a Szűzanyán kívül keresztény királyokról és császárokról is említést tesz, sőt Konstantin bizánci császárt is megemlíti, így nem lenne helytálló más alakokat, így például szenteket a helyükre képzelni. A felvetés megkerülhetetlen, így mindenképpen foglalkozni kell vele.

2014. január 14., kedd

 FELTEVÉS A SZENT KORONA HIÁNYZÓ KÉPEIRŐL


Időről időre élénk vita zajlik a Szent Korona abroncsán látható világi uralkodóképek eredetének, koronára kerülésének kérdéséről. Annak ellenére, hogy az akadémiai álláspont a többi zománclemezzel szerves egységben, eredeti részekként kezeli őket, több, a hivatalos dogmákat nem követő kutató is határozottan elutasítja ezt.


A mai képrend

A legmegalapozottabb érvek Dukász Mihály bizánci császár portréjának utólagos felszerelése mellett szólnak. Hogy a Dukász-lemez nem tartozott a koronához, azt elsősorban barbár módon való felerősítése mutatja. Mivel nagyobb mint az eredeti képet rögzítő foglalat, kénytelenek voltak egyszerűen rászegecselni. Méretéből adódóan minden irányban túlnyúlik a képdobozon, így az abroncson körbefutó felső gyöngysor is az útjába esett. Hogy a rögzítés többé-kevésbé mégis biztos legyen, néhány gyöngyöt el kellett távolítani a helyéről.


Középen Dukasz, tőle balra KON, jobbra GEOBITZ

Bármely szemlélő, mindenfajta tudományos előképzettség nélkül, pusztán a józan eszétől vezérelve beláthatja, hogy semmiképpen nem lehetett része az eredeti képrendnek, mégis történészeink makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a Dukasz-képből vezessék le a Szent Korona datálását, hogy elválasszák Szent István király személyétől.

2013. november 28., csütörtök

ÉSZREVÉTELEK A SZENT KORONA FELSŐ PANTOKRATOR LEMEZÉNEK ÁTFÚRÁSÁHOZ


A magyar Szent Korona kutatásának egyik sarkalatos vitatémája a keresztpántok metszéspontjában látható, közkeletűen felső Pantokratornak nevezett zománckép átfúrásának kérdése. A fősodratú, és a tulajdonképpen hivatalosnak tekintett álláspont szerint a képet – mint ahogy a keresztpántokat egyáltalán – eredetileg nem a Koronához készítették, azon csak másodlagos felhasználás által nyert elhelyezést. Ebből következőleg a Pantokrator-képre erősített kereszt felszerelése miatt a lemezt „durván” (ez a szó szinte kötelező tartozéka az ilyen ismertetőknek) át kellett fúrni. Ezzel a kijelentéssel – mint ahogy más hasonlókkal is – kimondva-kimondatlanul, Magyarország évszázadokon keresztül a legmagasabb fokon tisztelt nemzeti relikviájának, a magyar történeti alkotmány tanúsága szerint mindenek felett álló szakrális hatalom birtokosának dilettáns módon való, a kapkodó nemtörődömség szellemét idéző kialakítását sugallja.
A Korona egységes rendszerét hangsúlyozó, manapság „alternatív”-nak nevezett kutatók mégis máshogy gondolják. Bár a kérdés van annyira összetett, hogy tulajdonképpen nem szabadna tárgyalni, csak a Korona egészének keletkezéséről alkotott olyan elméletek fényében, amelyek az akadémikus irányultsággal ellentétben a problémákat nem kikerülik, elkendőzik, hanem felvetik és megpróbálják magyarázni, mégis most csak a felső Pantokrator lemezt önmagában tárgyalva, az átfúrás körülményének vizsgálatán keresztül kísérlek meg a „durva” és nemtörődöm módon való rongálás elméletének ellentmondó érveket felsorakoztatni.