TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK A SZENT KORONA HIÁNYZÓ KÉPEIHEZ

A Szent Korona hiányzó képeivel foglalkozó előző bejegyzés kapcsán többen megjegyezték, hogy Révay a Szent Korona leírásakor a Szűzanyán kívül keresztény királyokról és császárokról is említést tesz, sőt Konstantin bizánci császárt is megemlíti, így nem lenne helytálló más alakokat, így például szenteket a helyükre képzelni. A felvetés megkerülhetetlen, így mindenképpen foglalkozni kell vele.

 FELTEVÉS A SZENT KORONA HIÁNYZÓ KÉPEIRŐL

Időről időre élénk vita zajlik a Szent Korona abroncsán látható világi uralkodóképek eredetének, koronára kerülésének kérdéséről. Annak ellenére, hogy az akadémiai álláspont a többi zománclemezzel szerves egységben, eredeti részekként kezeli őket, több, a hivatalos dogmákat nem követő kutató is határozottan elutasítja ezt.

A mai képrend

A legmegalapozottabb érvek Dukász Mihály bizánci császár portréjának utólagos felszerelése mellett szólnak. Hogy a Dukász-lemez nem tartozott a koronához, azt elsősorban barbár módon való felerősítése mutatja. Mivel nagyobb mint az eredeti képet rögzítő foglalat, kénytelenek voltak egyszerűen rászegecselni. Méretéből adódóan minden irányban túlnyúlik a képdobozon, így az abroncson körbefutó felső gyöngysor is az útjába esett. Hogy a rögzítés többé-kevésbé mégis biztos legyen, néhány gyöngyöt el kellett távolítani a helyéről.

Középen Dukasz, tőle balra KON, jobbra GEOBITZ

Bármely szemlélő, mindenfajta tudományos előképzettség nélkül, pusztán a józan eszétől vezérelve beláthatja, hogy semmiképpen nem lehetett része az eredeti képrendnek, mégis történészeink makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a Dukasz-képből vezessék le a Szent Korona datálását, hogy elválasszák Szent István király személyétől.

ÉSZREVÉTELEK A SZENT KORONA FELSŐ PANTOKRATOR LEMEZÉNEK ÁTFÚRÁSÁHOZ

A magyar Szent Korona kutatásának egyik sarkalatos vitatémája a keresztpántok metszéspontjában látható, közkeletűen felső Pantokratornak nevezett zománckép átfúrásának kérdése. A fősodratú, és a tulajdonképpen hivatalosnak tekintett álláspont szerint a képet – mint ahogy a keresztpántokat egyáltalán – eredetileg nem a Koronához készítették, azon csak másodlagos felhasználás által nyert elhelyezést. Ebből következőleg a Pantokrator-képre erősített kereszt felszerelése miatt a lemezt „durván” (ez a szó szinte kötelező tartozéka az ilyen ismertetőknek) át kellett fúrni. Ezzel a kijelentéssel – mint ahogy más hasonlókkal is – kimondva-kimondatlanul, Magyarország évszázadokon keresztül a legmagasabb fokon tisztelt nemzeti relikviájának, a magyar történeti alkotmány tanúsága szerint mindenek felett álló szakrális hatalom birtokosának dilettáns módon való, a kapkodó nemtörődömség szellemét idéző kialakítását sugallja.

A Korona egységes rendszerét hangsúlyozó, manapság „alternatív”-nak nevezett kutatók mégis máshogy gondolják. Bár a kérdés van annyira összetett, hogy tulajdonképpen nem szabadna tárgyalni, csak a Korona egészének keletkezéséről alkotott olyan elméletek fényében, amelyek az akadémikus irányultsággal ellentétben a problémákat nem kikerülik, elkendőzik, hanem felvetik és megpróbálják magyarázni, mégis most csak a felső Pantokrator lemezt önmagában tárgyalva, az átfúrás körülményének vizsgálatán keresztül kísérlek meg a „durva” és nemtörődöm módon való rongálás elméletének ellentmondó érveket felsorakoztatni.

ÉLETNEK KORONÁJA

A Szent Korona képrendjének összefüggései Szent István Intelmeivel

Vitán felül álló tény, hogy Szent István király intelmei Imre herceghez korabeli és hiteles mű. Hogy csak egy konkrét példát említsünk a magyar hivatalos történelemkutatásból, maga Györffy György egyenesen így fogalmaz: „A kétségtelen hitelű törvényekkel együtt való áthagyományozás és az a körülmény, hogy a Nagylegenda írója István király személyes művének mondta 1080-ban, amikor még éltek az 1020-as évek szemtanúi, komoly súllyal esik latba amellett, hogy az Intelmek összeállítását István királynak tulajdonítsuk.” Márpedig ha ez így van, e tény kellő alapot szolgáltat ahhoz, hogy tágabb összefüggések körébe ágyazzuk. Nevezetesen az Intelmek mondanivalóján és szerkezeti felépítésén keresztül megkíséreljük bizonyítani a Szent Korona István királyhoz való kötődését. 

MEGSZÓLAL A SZENT KORONA

Üzenetkeresés a koronaszentek neveinek elemzése által

Mint már oly sokan, sokszor megtették különböző könyvek, tanulmányok, cikkek hasábjain, ebben a rövid írásban én is a Szent Korona üzeneteinek kiolvasására teszek kísérletet.

Valahányszor koronánk csodálatosan kidolgozott szent alakjainak zománclemezeit szemlélem, az az érzés fog el, hogy a képek és felirataik valami nagyon fontos és komplex üzenetet akarnak intenzíven tolmácsolni. Ezt úgy értem, hogy a legkevés­bé sem elhanyagolható szimbolikus jelentésré­te­geken túl, konkrét szö­vegesen kiolvasható tar­talmat sej­tek a képekbe és fel­irataikba zárva. Ezúttal egyszerű és magától értetődő módszerként, a szentek neve­inek jelentéstartalmán keresztül igyek­szem az üzenethez hozzáférni.

A NAGYMAROSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM TÁJOLÁSÁNAK LEHETSÉGES MAGYARÁZATA

A középkori templomok művészettörténeti leírásai általában azzal kezdődnek, hogy „a templom keletelt”, vagyis hossztengelye kelet-nyugati irányú, a szentély az épület keleti végében található. 

A keletelés (idegen szóval orientálás) nem keresztény találmány. Az újkőkori kultúrák, az ókori mediterráneum vagy a távolkeleti térség vallásai számára egyaránt fontos volt, hogy a szakrális építményeiket kelet felé állítsák. Folytatva, de átlényegítve az ősi hagyományt, már a legkorábbi keresztény iratok is említik a kelet felé való imádkozás fontosságát. A felkelő Nap első sugarai felé fordulás az összegyűlt hívők számára felidézi Krisztus szavait: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12) A templomok keletelésének szabályát igen korán, a 325-ös niceai zsinaton írásba foglalták.

Mi sem természetesebb, hogy Magyarország középkori templomai is e szellemben épülnek. Ám a keletelés szimbolikája a keresztény liturgiában többlettartalmat, rejtett üzenetet nyer, amit csak némi csillagászati ismeret segítségével tudunk megfejteni.

ARANYBA ÍRT EVANGÉLIUM

A Szent Korona János apostol-feliratának titka

Koronánk sok titkot őriz. Készítésének helyét és idejét csupán találgatni tudjuk, a számos sérülés, javítás, tudatos átalakítás körülményének, okának pusztán töredékéről rendelkezünk többé kevésbé biztos ismeretekkel. De ugyan­így homályos, vagy csak részben megfejtett kérdés nemzeti ereklyénk üzenete. Márpedig van üzenete. Ezt egyértelműen mutatja az a különle­ges képi program, amit készítői a világon egyedülálló módon 19, isteni, angyali és szent személyeket ábrázoló, bravúros technikai kivitelezésű rekeszzománc képben  valósítottak meg.  Az ab­roncs képeire stíluskritikai alapon még ismerünk párhuzamokat, de a keresztpántok nyolc apostol-lemeze annyira egyedi, hogy sehol a világon hasonlókról nem tudunk.