A KORONALÁDA TITKA

Egy különleges Szent Korona-ábrázolás elemzése

A koronázási láda és története

A Magyar Nemzeti Múzeum, a megszámlálhatatlan nemzeti kincs mellett őriz egy nem mindennapi vasládát is. Azt a ládát, amiben a XVII. századtól 1938-ig a koronázási ékszereket őrizték. Jó állapotban vészelte át az évszázadokat, bár a fedele erősen hullámos, ami talán illetéktelen kezek és szerszámok valamikori feszegetéséről árulkodik. Oldalai többszörösen szegecselt vaspántokkal vannak erősítve, erős zárak védték tartalmát és pántokon átfűzött, viasszal lepecsételt zsinórok biztosították a benne elhelyezett klenódiumok érintetlenségét.

    A láda elülső oldalán egy, a mai államcímerhez hasonló címer látszik, azzal a különbséggel, hogy a pajzs alakja a Kossuth-címeréhez hasonlóan, oldalán befelé ívelt, felső sarkai ferdén lecsapottak. A pajzs négy részre oszlik, az árpádsáv és a kettős kereszt kétszer szerepel benne. A Szent Korona ábrázolása néhány apróbb részlettől eltekintve realisztikus. A vaslap, amire felfesették, szegecsekkel lett a helyére erősítve. Mivel az ábrázolás a frontális oldal bal felén helyezkedik el, első látására is szemet szúr, hogy valami hasonlónak a jobb oldalon is lennie kellett. És való igaz, azon a területen is hasonló szegecslyukakat láthatunk, mint amiket a címerlap felerősítése érdekében fúrtak.

    Hogy milyen ábra lehetett ott, arról szerencsére nem kell találgatásokba bocsájtkoznunk, mert a ládáról a mai, modern, színes felvételek mellett régebbi dokumentumok is hozzáférhetőek.

VILLARD DE HONNECOURT ÉS A SZENT KORONA

Villard de Honnecourt vázlatkönyve mindig érdekelt. Ahogy lapozgattam az elektronikus változatot, feltűnt, hogy néhány rajzi elem kísértetiesen hasonló a Szent Korona apostolképeihez.
A mester a 13. században élt Franciaországban és ami nagyon fontos, járt Magyarországon, ahogy ezt rajzkönyvében többször megemlíti.
„... Magyarország földjére küldtek.” – így fogalmaz egy helyen.

A SZENT KORONA APOSTOLKÉPEINEK PÁRHUZAMAI

Ha az ember a Szent Korona-kutatás szerteágazó, ingoványos, de annál izgalmasabb területére merészkedik, előbb-utóbb eljut egy alapvető kérdéshez; vannak-e a Korona egészének, vagy bizonyos elemeinek művészettörténeti, ötvösművészeti párhuzamai? Mert bármennyire is egyedi, különleges és titokzatos a magyarságnak e mindennél becsesebb kincse, mégiscsak egy bizonyos korban, a kor technikai színvonalán, eszközeivel, az uralkodó képalkotó kultúra és mindenek előtt vallásos szellemiségében készült. A készítők bár egyedi alkotásra törekedtek, nem függetleníthetők saját koruktól, annak művészettörténeti irányzataitól, alapvető motívumkincsétől.

A MAI BUDAPEST TERÜLETÉNEK KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEI ÉS AZ ÉVKÖR ÜNNEPEINEK KAPCSOLATA

Amikor még nem létezett Budapest, Buda és Pest városa környékén számos kisebb-nagyobb település volt található. A falvak elnevezései sok esetben szentek nevéből álltak, vagy  egyéb liturgikus ünnepre utaltak. Nyilván a község templomának védőszentjéből alakultak ki.

Ahogy az alábbi rajzon látható, az ilyen települések hozzávetőleg körök mentén rendeződnek, és úgy helyezkednek el, ahogy az évkörön a hozzájuk tartozó szentek ünnepei. Vagyis ezek hatalmas térbeli évkörök (naptárkörök), ahol maguk a települések jelölik meg a névadó szent ünnepnapját.

Ami még különlegesebbé teszi a budapesti naptárkört, hogy mindjárt egy kettős rendszerről beszélhetünk, ahol egy külső és egy belső (ellentétes irányú) évkör alkot egységet. A belső körben, az átfolyó Duna szalagja megfelel a Tejút helyzetének.

Tizenkét település, melyek neveik, naptári ünnepük és búcsújuk szerint időrendben helyezkednek el egy évkör mentén! Vajon véletlen?

Jelenleg 5-re emelkedett az országban található naptárkörök száma. Ezekről bővebben a készülő könyvemben lesz szó.

TISZTELT OLVASÓK!

A bejegyzések dátumaiból látszik, hogy régen nem történt semmi újdonság. A blog nem szűnt meg, csak átmenetileg szünetel, mert minden erőmmel szakrális földrajzi könyvemen dolgozom. A kötet nemcsak a Pilist, hanem Hazánk több tájegységét érinteni fogja, döbbenetes párhuzamokkal.

Scheffer Miklós

EGY REJETT SZAKRÁLIS FÖLDRAJZI UTALÁS A JELENÉSEK KÖNYVÉBEN

A Jelenések Könyve önmagában is talányos olvasmány. Szakemberek tették rá életüket a vizsgálatára, könyvek, tanulmányok sora próbálja magyarázni a benne leírt látomásokat. Akár hívőként, akár kutatóként közeledünk hozzá, semmiképpen sem hagyja közömbösen az emert.

A NAGYMAROSI PINCELABIRINTUS TITKA

Szerte az országban találkozhatunk középkori eredetű pincerendszerekkel. Talán a legismertebbek a budavári, mely több kilométernyi járatrendszerével keresztül kasul behálózza a várhegyet. Az utóbbi évtizedben került a figyelem középpontjába Pilisszántó község a maga rejtélyes leleteivel, az ún. keresztes kővel és a régi temetőben talált középkori templomfalaival. Árva Vince, néhai pálos szerzetes és vele együtt sokan meggyőződéssel vallják, hogy e község mellől ered a pálos rend, itt volt az első szerzeteseknek otthont adó hármas barlang és a Szent Keresztről elnevezett anyakolostor. Szőnyi József volt polgármester beszámolója szerint a falu alatt igen kiterjedt, szövevényes téglaboltozatos alagúthálózat húzódik, melynek egyes járatait már a középkorban betömték.

Erről bővebben itt olvashat.

Az előzőekhez hasonló, nagyon különleges, de kevésbé ismert pincerendszer található Nagymaros utcái és házai alatt.